🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > H > Hammurápi törvénykönyve
következő 🡲

Hammurápi törvénykönyve (lat. Codex Hammurapi, CH): törvénygyűjtemény, melyet →Hammurápi uralma végén tett közzé. - Több mint 20 korabeli és későbbi másolat töredékén kívül egy teljes korabeli másolatban is fennmaradt egy diorit sztélébe vésve (2,25 m magas, kerülete fent 1,60 m, lent 1,90 m). Ez Szuzában került felszínre az M. J. de Morgan vezette fr. ásatások során (1901. XII-1902. I.). Eredetileg v. Bábelben a Marduk-tp-ban, v. Szipparban Ébabbar tp-ában állt. Kr. e. 1160 k. Sutruk-Nahhunte elamita kir., Bábel meghódítója győzelme jeléül Szuzába vitte; most Párizsban (Louvre) látható. - A kutatók beosztása szerinti 282 §-a felöleli az akkori Babilónia köz- és magánéletet érintő összes törv-ét, de néhány pontban eltér a szokásos joggyakorlattól. Ez mutatja, hogy olyan változtatásokkal állunk szemben, amelyek pol. és társad. célok elérését szolgálták (a jogszolgáltatás, a bíráskodás egységesítése). Ezenkívül figyelembe kell venni, hogy a szóban forgó sztélé, amelyen Hammurápi törv-eit olvashatjuk, elsősorban vallási szerepet töltött be: a törv-kv. szabályozta jogrendet az istenség védelme alá helyezte és isteni szankciót adott a törv-eknek. ~ nem a legrégibb kodifikálása a törv-eknek, nála korábbiakat is ismerünk; ezek Ur-Nammutól (Urból), Lipit-Istartól (Iszinből) és Esnunna egyik fejed-étől származnak. - Mózes törv-e egész sor egyezést mutat ~vel, uakkor kevésbé rendszerezett, mert tört. fejlődése során foglalták írásba, és sokkal jobban igazodik a polg. jogi kérdésekben is vallásos szempontokhoz, mint Hammurápi törv-e. Az egyezések nem közvetlen átvételen alapszanak, hanem azon, hogy az egész szemita környezetben hasonló normák voltak érvényben. Ez egyértelműen megállapítható a pátr-k tört-ében szereplő személyek viselkedéséből olyan esetekben, amelyekre a mózesi törv. nem tér ki és a ~ v. más szemita kódexek előírásaival vágnak egybe; pl. a feleség szolgálóját a férj rendelkezésére bocsátják (Ter 16,2; 30,3;. ~ 144-147), a bánásmód Hágárral és Izmaellel (Ter 21,9-14; vö. ~ 170).- Kiadva: Der Alte Orient. 31. köt. 3/4. (Eilers, Wilhelm: Die Gesetzesstele Chammurabis). Lipcse, 1932. **

BL:555.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.